Kriptovaluta befektetés haszonnal


Hozzáadva: 2020. Május 06. Megtekintve: 247

Bitcoin bányászatával pénzt lehet keresni. Nem árultam el nagy titkot, de a helyzet nem ilyen egyszerű. Nyilván a klasszikus bányászati modellek nem működnek, hiszen olyan sok és nagy gazdasági szereplő jelent meg a piacon, hogy egyedül nem vagyunk elég fajsúlyosak ahhoz, hogy felvegyük velük a harcot. Mégis vannak a világon sokan olyanok, akik foglalkoznak a kriptovalutákkal, illetve azzal is, hogy hogyan lehet velük pénzt keresni. Az egyszerű kereskedés, amelynek keretében klasszikus valutáért veszünk kriptovalutát, megvárjuk míg annak felmegy az ára, majd eladjuk nem az én asztalom. Őszintén szólva nem értek hozzá, tehát más szempontból fogom megközelíteni a kérdést.


Ahhoz, hogy megértsük, hogy hogyan lehet a kriptovalutákkal biztosan pénzt keresni először is két dolgot kell megértenünk. Az első és legfontosabb az a következő. Nem létezik biztos. Valamekkora kockázatot kell vállalnunk, mert máskülönben nem tudunk pénzhez jutni. Ez akkor is igaz ha a Starbucksban dolgozunk és minden óránkat kifizeti. Mi a garancia arra, hogy közben nem megy tönkre a Starbucks? A második dolog, amit itt felmerül az egy kicsike tudományos magyarázat.


A bitcoin és más kriptovaluták bányászata alapvetően egy számítási folyamattal egyenértékű. Sokan azt gondolhatnánk, hogy itt valami ördöngösség bújik meg, de messze nem erről van szó. Ha valaki már hallott a hash függvényekről, akkor gyorsan megérti a dolgot.


A blokkláncon végrehajtott tranzakciók hitelesítéséhez ki kell számolnunk egy olyan hash értéket, ami kielégít bizonyos feltételeket. Egy hash kiszámítása viszonylag egyszerű, hiszen egy mai processzor (CPU) több milliót is ki tud belőlük számolni másodpercenként. A problémát viszont meg lehet nehezíteni, hiszen azt mondhatjuk, hogy a hash-nek teljesítenie kell valamilyen tulajdonságot. Például legyen értéke kisebb, mint egy valamilyen érték. Ezt úgy lehet elérni, ha a hash elején 0-k jelennek meg. Mivel nagyon sok hash-t elő lehet állítani, annak a valószínűsége, hogy pont jó hash-t számoltunk ki nagyon kicsit és ezért kell sokat próbálkozni.


A sok próbálkozás viszont melegíti a CPU-t, mert annak folyamatosan számolnia kell. A bitcoin kamaszkorában a hash-ek kiszámítására CPU-t használtak és jól is ment a dolog, azonban egy idő után annyira megnehezedett a feladat, hogy már nem érte meg az üzemeltetés, hiszen túl sok elektromos energiát fogyasztott a gépezet.


Ekkor jelentek meg a kriptovaluták bányászatára alkalmas videókártyák (GPU), amelyek jóval hatékonyabban tudnak működni ha favágó feladatokra alkalmazzák őket. A különbséget úgy lehet érzékeltetni, hogy a CPU az agy a GPU pedig a rabszolga. Az agy nyilván jobban elfárad ha folyamatosan mindig ugyanazt a feladatot kell végrehajtania, viszont a rabszolga jól bírja a gépies feladatokat. A GPU-t pont erre találták ki, hiszen a képernyőn megjelenő tartalom alapvetően sok pixelből áll össze. A videókártya mátrix műveleteket végez, amihez nem kell túl sokat gondolkodni. Összeadás, kivonás, szorzás és hasonlók. Majd a végén rendezni kell az adatot.


Egy CPU mag 4 vagy 8 32 bites műveletet tud elvégezni egy órajel alatt. Egy Radeon HD 5970 GPU kártya 3200-et. Úgy gondolom világos a különbség. Persze mondhatnánk, hogy a mai CPU-k több magot is tartalmaznak, de ez nem befolyásolja a számokat, hiszen 400-800-szoros sebességbeli különbségről beszélünk.


Mára olyannyira eldurvultak a trendek, hogy a bitcoin oldaláról például le is vették a CPU-n alapuló bányászat részleteit, tehát ha bányászni szeretnénk nincs más választásunk, mint az, hogy beszerzünk egy ilyen videókártyát.

Folyamatosan bonyolodó bányászat


Még van egy fontos mozzanat a bitcoin bányászattal kapcsolatban, ez pedig a bonyolultság. A bitcoin hálózatban az a cél, hogy minden egyes új blokkot megközelítőleg 10 perc alatt hitelesítsenek. Ugye itt arról van szó, hogy nem szeretnénk nagyon változó időtartamot várni akkor amikor elküldünk valakinek egy bitcoin-t. Úgy használható jól a rendszer ha minden egyes tranzakció megközelítőleg ugyanannyi idő alatt ér véget.


Azt már megértettük, hogy a tranzakciókat a bányászok hitelesítik és ha sok bányász van a rendszerben, akkor viszonylag gyorsan fog ez megtörténni, ha pedig nem, akkor lassan. Nem lenne túl jó az ha például egy nagy cég egyik napról a másikra gondol egyet és kilép a bitcoin bányászásból. Ekkor az történne, hogy lassan hitelesítődnének a tranzakciók hiszen jelentős hash-elési kapacitás esett ki a rendszerből.


Igen ám, de a folyamatot lehet szabályozni a hash-elés bonyolultságával. Ahogyan az előbb említettem a hash-nek bizonyos feltételeknek meg kell felelnie és ezeken a feltételeken lehet változtani. Ha szigorúbbra vesszük őket, akkor lassabb lesz a hash-elés sebessége. Az történik akkor, amikor túl sok bányász van a rendszerben. Ha viszont kicsit enyhítünk rajta, azzal egyszerűbbé tesszük a bányászást és lesznek olyanok akik szívesen beszállnak a buliba, mondván, hogy hát ez könnyű.


Ha túl könnyű bányászni, akkor sokan lesznek a rendszerben és a nehézséget automatikusan elkezdik növelni. Ezáltal sokan kiesnek és mivel a bányászás már nem annyira kifizetődő egy idő után el kell adniuk a kibányászott kriptovalutákat azoknak, akik nem tudják tartani a versenyt. Ez egyébként okozhatja a bitcoin piaci árának leesését is.


Azért fontos a blokkok hitelesítésének sebességének állandó szinten tartása, mert ez tulajdonképp a bányászati sebességgel egyenlő. Ha minden egyes blokk hitelesítéséhez valamennyi idő szükséges, akkor az új bitcoin-ok kibocsátási sebessége is ezzel lesz arányos. Abban az esetben ha ez állandó, akkor nem történhet olyan meg, mint például a nemesfémek esetében, miszerint ha alacsony a bányászat költsége, akkor az ezüstöt bányászó vállalkozók még több bányát nyitnak, sok ezüstöt öntenek a piacra és ez elértékteleníti a nemesfémet.


Hiába szökik tehát az egekbe a bitcoin piaci ára, azt nem tudják nagyobb sebességgel bányászni pontosan a nehézség-korrekció miatt.

Egy kis trükkel mégis kereshetünk pénzt a bitcoin bányászattal


A hosszadalmas technológiai bevezető után még egy nagyon érdekes jelenséget kell áttekintenünk. Ez pedig a számítógépes játékok piaca.


Azt tehát láttuk, hogy a bányászat videókártyákon történik. Ezek viszont számítógépes játékok őrültjeinek egy kicsit rossz hír. Hogyan fognak ők Call of Duty-t, GTA-t vagy Final Fantasy-t játszani akkor ha megdrágulnak az ehhez szükséges videókártyák?


Erre a kérdésre nem ebben a bejegyzésben fogom megadni a választ, de annak aki mégis pénzt szeretne keresni a kriptovalutákkal érdemes most figyelni.


A lényeg tehát, hogy a videókártyákra két területen is hatalmas az igény. Egyrészt a kriptovalutákat bányászók felől, másrészt a számítógépes játékokat játszók felől.


Amit tehát tehetünk, az az, hogy amikor megjelenik a piacon egy új videókártya, amelyet mondjuk kriptovaluták bányászására is, illetve számítógépes játékok játszására is lehet használni, akkor azt beszerezzük (mondjuk az Alibabán, mert ott olcsó). Ezek után építünk egy kriptovaluta bányát a GPU-ból és nekiállunk bányászni. A megtérülés nem lesz jelentős, itt napi pár dollárról beszélhetünk, de hadd fusson a dolog és nézzük, ahogyan napról napra gyűlnek dollárjaink.


Közben, ha jó videókártyát választottunk (itt van a rizikófaktor az egészben), akkor az el fog fogyni az Amazonról is és az Alibabáról is, mert más bányászok is rájönnek, hogy milyen jó gépezet ez a bányákban. Ekkor a számítógépes játékok szenvedélyeinek élők elkezdenek megőrülni, hiszen nem jutnak hozzá eszközükhöz és ebből fakadóan a GPU ára megemelkedik. Itt jön el a mi időnk, hiszen el is tudjuk adni az eszközünket, mondjuk a Craigslist-en. Ne felejtsük el, hogy közben bányásztunk is, tehát nyereségünk kétrétű lesz.



Hozzászólások (0)


Érdekes bejegyzéseink

Partnereink írták

Scroll to Top