Hol bányásszák a legtöbb Bitcoint a világon?


Hozzáadva: 2019-12-22 Megtekintve: 185

Kína Sichuan (Szecsuán) tartomány fővárosától, Chengdu-tól 300 kilómétert nyugat felé haladva akár 2500 méterrel is a tenger felé emelkedhetünk. A tartományban viszonylag nagyok a szintkülönbségek és vízből is van bőven. Ezt használják ki a helyi erőművek, amelyek alacsony áron állítják elő az elektromos energiát. Ha pedig olcsó az energia, akkor ott kiválóan lehet Bitcoin-t bányászni.

A Bitcoin bányászata egy informatikai feladat, amelynek során nehéz számítási feladatokat oldanak meg. A nehézséget a programok futási ideje okozza és a feladat megoldásáért jutalmat kapnak a bányászok. Munkájuk nélkülözhetetlen a Bitcoin infrastruktúra működéséhez, azonban a jelenlegi bonyolultság mellett már nem elegendő egy otthoni hagyományos számítógép kapacitása, hanem hatalmas beruházásokkal hatalmas szerver parkokat kell létrehozni, amelyek a nap 24 órájában üzemelnek. A legnagyobb problémát a szerverek hűtése jelenti, és a befetetett pénz / haszon arány a villamos energia ára, valamint a bányászatért kapott sikerdíj függvénye.

A dörzsölt kínai hozzáértők számára gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy mivel a bányászati sikerdíjat maguktól nem tudják megemelni (ez folyamatosan változik, piaci tényezők befolyásolják), az energia árát kell csökkenteniük, ahhoz, hogy pénzt tudjanak keresni Bitcoin bányászattal.

A tibeti Kangding (康定) környékét nagyfeszültségű távvezetékek százai szelik át. Ide települtek a Bitcoin bányászok. A bányákban akár 30.000 szerver is működik egyszerre és a szerverek körül nem ritka a 38 fokos hőmérséklet. A természetes szintkülönbségekből energiát nyerve Bitcoin-t bányászó kínaiak büszkék arra, hogy a környzet károsítása nélkül képesek profitot előállítani.

Mi van a háttérben?

A kínai gazdaság fejlődése alapvetően a part menti kikötővárosokban indult meg (Shanghai, Guangzhou, Xiamen és mások), amelyekben egy idő után hatalmas energia hiány jelentkezett. Kína belső területei viszont erőforrásokban gazdagok. Vízből, szénből és szintkülönbségből van bőven. Több, mint 20 évvel ezelőtt felvetődött egy ötlet (西电东送), miszerint a Tibet és a Tibet közelében olcsón előállított elektromos áramot nagyfeszültségű távvezetékeken el lehetne juttatni a part menti városokba. Az erőműveket felépítették, az olcsó elektromos áram pedig rendelkezésre áll az erőművek közelében. Igen ám, de a part menti városokban is felépültek az erőművek, amelyek már modern technológiát alkalmaztak és egy idő után az energia eljutattása már drágább volt, mint a helyben való előállítás, így egyre kevesebb szükség volt a tibeti erőművekre.

Ekkor kezdtek mozgolódni a Bitcoin bányászok, akik egyedi szerződéseket kötöttek a helyi önkormányzatokkal. Természetesen szívélyes fogadtatásban részesültek, hiszen a szegény önkormányzatok végre szert tudtak tenni egy kicsike nem publikus bevételre. Kangding környékén ugyan van valamiféle mezőgazdaság, illetve turizmus, de alapvetően mindenki szegény. Tartós munka nincs. A Bitcoin bányászok a bányák létrehozásával munkahelyeket teremtettek azoknak, akiket alkalmazni tudtak a szerverparkok felépítésében vagy akár a szerverek szervízelésében.

Kangdingban az elektromos áram egy kilowattórája 0.3 kínai yuan, amely nagyjából 13 forint. Jelenleg ez fele a magyar árnak, illetve jóval alacsonyabb, mint a legtöbb fejlett országban. A Bitcoin bányászok természetesen naprakészek az árakkal kapcsolatban. Tudják, hogy az ősz közeledtével kevesebb víz folyik le a hegyekből, az áram megdrágul. Ekkor fogják az egész szerverparkot, teherautókra pakolják és elköltöztetik azt egy ideálisabb vidékre.

A cél belső-Mongólia

A szerverpark a belső-Mongóliában lévő Ordosz városába indul. Ordosz-t szellemvárosként tartják számon, amely tulajdonképp egy hátborzongató utópiából realizálódott hipermodern megapolisz lakosok nélkül. Lakosok ugyan nincsenek, de kőszén van bőven. Ez csábítja ide a Bitcoin bányászokat, akik hatalmas egységeket hoztak létre a város környékén. Nem csak az olcsó szén, hanem a téli alacsony hideg időjárás is kedvez a jelentős hűtést igénylő bányagépeknek.

A helyzet 2017-től valamelyest változik

A kínai kormány 2017-ben rájön, hogy az elektromos energia árának alacsony szinten való tartása tulajdonképp a nemzeti javak elpazarlását jelenti és sok helyi önkörmányzatot kötelezett a vízerőművek bezárására. A tevékenységüket azok a bányászok tudták folytatni, akik megtalálván a kellő kiskapukat személyesen egyeztek meg az erőmű vezetésével.

Sok olyan bányász is volt, akik 2017-ben átköltöztek a Xinjiang-Uygur Autonóm Területre. Kína autonóm területei mindig kedvezőbbek a hatóságok kijátszására, hiszen Peking keze nem mindig ér el odáig. Sok bányász jelentős tőkét költöztetett már külföldre. Japánban, illetve Thaiföldön kriptovaluta tőzsdéket terveznek nyitni. A vezetéstől érkező intézkedésekre mindig van válasz.



Hozzászólások (1)

noname 2020.05.10 07:05

Forrás?


Érdekes bejegyzéseink

Scroll to Top