Hogyan forgatja a külföldi pénz Hong Kong gazdaságát


Hozzáadva: 2019-11-29 Megtekintve: 143

A japán buborékgazdaság hanyatlásával a japán állam cégadóból származó bevételei jelentősen csökkenni kezdtek. Manapság, ha egy cég akár 100 millió yennél is alacsonyabb összegű adócsalás gyanús tevékenységet folytat, a japán adóhivatal mozgósítja az embereit és algoritmusait. Így csak különböző, végletekig kifinomult megoldások segítségével van lehetőségük a japán cégeknek adócsökkentésre.

Nézzünk egy olyan törvényes eljárást, amelyet a japán cégek előszeretettel alkalmaznak a céges adók elkerülésére. A módszer viszonylag egyszerű és nem csak japán cégekre alkalmazható. Az első lépés egy leányvállalat alapítása külföldön, amellyel az anyacég import tevékenységbe kezd. A leányvállalat alapítására Hong Kong-ot választják, hogy miért, arra majd később.

Hong Kong szomszédos Kínával és rajta keresztül azonnal elérhetők az olcsó termékeket előállító Made In China termékek üzemei, gyárai. Kínában egy bizonyos terméket 80 yenért állítanak elő, amelyet a japán anyavállalat 100 yenért vásárol meg. Minden egyes termék Hong Kongból Japánba juttatásával tehát 20 yennek megfelelő (adózatlan) profit kerül át a hongkongi leányvállalathoz. A japán leányvállalat ekkor mindent elkövet azért, hogy jó áron tudja eladni a Japánban lévő 100 yenes bolthálózatnak. De számolni mindenki tud és azok csak 70 yent adnak a pikacsu figuráért. A cégnek nincs más választása, mint 30 yent felszámol veszteségként minden egyes termék után, amellyel természetesen csökkenti a Japánban bevallott adóalapját. A 100 yenes bolt, egy eredetileg Kínában 80 yenbe kerülő termékhez 70 yenért jut hozzá. Örülnek, mint majom a farkának. Teszi ezt a hongkongi leányvállalat is és a japán anyavállalat is. Egyszóval mindenki jól jár, kivéve a Japán állam.

A japán állam reakciója

Ezt az egyszerű módszert a legtöbb cég előszeretettel alkalmazta Japánban, mire az állam rájött, hogy mi a helyzet. Hoztak egy rendelkezést, amellyel megtiltották a leányvállalattal való olyan tranzakciókat, amelyek a piaci ártól jelentősen eltérő értéken mentek végbe. Ha viszont egy vállalat a fő tevékenységét végezvén a külföldi leányvállalatával a profiljába vágó tranzakciókat hajt végre, nagyon nehéz rásütni a bélyeget, hogy az most szándékosan adóelkerülés céljából hajtotta végre az adott ügyletet. Főleg a mostanság, Japánban nehéz pozitív mérlegű céget találni, és mindenki nyugodt szívvel hivatkozik arra, hogy hát sajnos nem sikerült profitot előállítani az adott terméken.

A hongkongi ügylettel van még egy nagy probléma...

Sajnos a helyzet nem ennyire egyszerü. Mégpedig azért, mert, amikor a profit megjelenik a hongkongi leányvállalatnál, abban az esetben, ha afölött a japán anyavállalatnak teljes irányítása van, annak a profitjáról Japánban be kell számolni. 100%-ban össze vannak kapcsolódva és jogilag olyan, mintha a profit Japánban keletkezett volna. Ezt pontosan az offshore leányvállalatok megadóztatásáról szóló rendeletnek köszönhetik a japánok és Hong Kong offshore államnak számít.

Mit tesznek a japánok az adózás elkerülése érdekében?

A fent említett probléma tartalmaz egy “ha” szócskát. És itt van a megoldás. Ha a hongkongi leányvállalat több, mint 50%-t egy nem Japánban bejelentett személy tulajdonolja, akkor az már nem számít teljes irányításnak. Hong Kongban nem nehéz olyanokat találni, akik segítenek egy ilyen leányvállalat kialakításában és mivel a vállalatalapítási költségek meglehetősen alacsonyak különösen sokan élnek ezzel a lehetőséggel és fizetik meg Hong Kongban a nagyjából 15%-os vállalati adót. A hangsúly természtesen a bizalmon van, hiszen a leányvállalat irányítását át kell adni egy, a hongkongi viszonyokkal tisztában levő egyénnek és ott sem mindenki feltétlenül jóindulatú.

Más országban van vállalatunk? Cseréljük ki a cikkben lévő "Japán"-t az országunkra és máris egy személyre szabott cikket olvashatunk.



Hozzászólások (1)

csyonda 2020.05.01 07:05

Ritkan hallani ilyenekrol. Koszi!


Érdekes bejegyzéseink

Scroll to Top