Hogyan vezet az út a Genji korszaktól az Mt. Gox botrányig?


Hozzáadva: 2020. Június 28. Megtekintve: 151

Ha érdekel bennünket egy tématerület, azt a legjobban úgy ismerhetjük meg hogy különböző emberektől szerzünk róla információt. Ezt a folyamatot még érdekesebbé tehetjük a meghallgatjuk hogy például más kultúrákból származó emberek hogyan gondolkodnak a kérdésről. Ilyen apropóból gondoltam megosztom veletek egy japán előadás sorozat egyik részének tartalmát és ebben a bejegyzésben továbbá fény derül néhány kép valutával főleg a Bitcoinnal kapcsolatos részletre is.


Nakata Atsuhiko 1982-ben született Japánban és főleg TV-s személyiségként, humoristaként tevékenykedik a szigetországban. Egy 2019. augusztus 22-én közzétett videóban ő magyarázza el nekünk a Bitcoinnal kapcsolatos különböző események részleteit. A videót azért tartom különösen érdekesnek mert japán szemszögből mutatja be a témát ezáltal is valamilyen szinten nagyobb rálátást kaphatunk a témára.


Mivel a Bitcoin rendszer kitalálója egy fiktív Satoshi Nakamoto-nak nevezett személy sokan azt gondolják, hogy a technológia Japánból származik, azonban erre nincsenek konkrét bizonyítékok. Azt viszont látjuk, hogy a kriptovalutákkal kapcsolatos fejlesztések nagy sebességgel haladnak előre Japánban is És a japánok viszonylag nyitottak a kriptovalutákon alapuló fizetési rendszerek bevezetésével kapcsolatban is.


Rövid bevezető után ismertetném mit mond nekünk Nakata Atsuhiko.


A japán humoristának különösen vicces stílusa és ha követjük őt a YouTubeon, sokat tanulhatunk tőle. A 2019-es videóban a pénzügyi rendszer kialakulásának alaptól kezdi a tárgyalást.


Amikor valaki Japánban kimondja a kriptovaluta kifejezést ott is sokaknak az jut eszébe, hogy ez valami szerencsejáték jellegű dolog és reggel hallotta valamelyik szomszédjától a kriptovalutákkal kapcsolatos borzasztó történeteket melyben természetesen hatalmas veszteségek szerepeltek.


Nem szívesen nyúlnak nyúlnak tehát hozzá a japánok a kriptovalutákhoz, inkább valami gyanús, elkerülendő dologról lehet itt szó?


A lényeg, hogy japán nézők is nagyon érdeklődnek a kriptavalutákkal és a rajtuk alapuló technológiákkal kapcsolatos információk iránt, de a kezdeti népszerűségi láz lecsengeni látszik és inkább blokklánc az, ami talán túl fog élni hosszabb évtizedeket. A humorista ennek ellenére kicsit utánanézett a kérdésnek és azt találta, hogy ez egy borzasztóan érdekes téma terület, amivel érdemes foglalkozni.


Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a technológia gyengeségeit sem, az utóbbi időben nem egy baleset jellegű esemény történt, amelynek során nagy mennyiségű kriptovalutát loptak el a hackerek és emiatt nem teljesen bízik mindenki az infrastruktúrában.


Azonban a hívők és nem hívők által feloszló társadalom következtében a jövő minden bizonnyal meg fog változni.


A Bitcoint történelmében megjelenő egyes események annyira érdekesek a humorista szerint, hogy valószínűsíti ezek filmben való megjelenését is az elkövetkezendő pár tíz évben. Nyilvánvaló tehát ezek nélkül nehéz lesz haladni a korral.


Pénz a Genji korszakban


Először is nézzünk egy rövid pénzügyi történelem órát.


Mindenekelőtt meg kell értenünk az értékkel rendelkező, de nem pénz jellegű tárgyak megjelenését a történelem során.


A Genji korszakban Japánban nem pénzt cseréltek tárgyakra, hanem tárgyakat tárgyakra.


Voltak akik például hússal rendelkeztek és voltak akik főtt rizzsel.


Nyilván egy húst egy adag főtt rizzsel nem akartak elcserélni, mert tudták hogy a húsban sokkal több az energia inkább azt mondták adjanak helyette 10 adag főtt rizst vagy 100 adagot attól függően, hogy milyen állat húsa volt az. A másik oldalon pedig akinél a főt rizs volt azt állította, az nagyon finom és inkább csak 50-et szeretne érte adni. Így alkudoznak Japánban az emberek a Genji korszak idején.


Ez egy viszonylag egyszerű eljárás volt, de gondoljunk bele a következőbe is.


Valakinek van főtt rizse, de nem szereti a húst, inkább halat enne. Ez egy nem elképzelhetetlen példa Japánban.


Így már nem szívesen cseréli el főtt rizsét a húsra.


Vagy mondjuk uborkát ajánlanak neki, de ő salátát szeretne.


Viszonylag gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a tárgyakat nem lehet közvetlenül egymás között kicserélni, főleg azért, mert mindenki mást szeretne mint ami éppen készleten van. Ez a probléma könnyen orvosolható ha valamilyen értékközvetítő eszközt használunk.


Mi lenne mondjuk, ha szép kagylókat cserélgetnénk ilyenkor?


És eleinte ezt is tették Japánban.


Utána kezdték el szépen fokozatosan bevezetni értékcsere céljából az aranyat és ezüstöt.


Ezeket a nemesfémeket azért vezették be, mert az előbb említett szép kagyló bizonyos falvakban elfogadott volt, bizonyos falvakban pedig nem.


A nemesfémeket viszont sokkal szélesebb körben lehetett már használni, hiszen mindenki tulajdonított nekik értéket. Főleg azért mert ritkák voltak és nem lehetett belőlük tetszőleges mértékben bányászni. Ezt a korszakot nevezhetjük tulajdonképpen tehát a pénz megjelenésének korszakának Japánban.


A középkorban az egész világon elterjedt volt az ezüst és arany tartalmú pénzek cseréjének lebonyolításával folyó árukereskedelem és ezen pénzek értékét a beléjük kevert nemesfém tartalommal állították be.


Mi a probléma az arany és ezüst tartalmú pénzzel?


Napjainkban nem sokat használjuk már ezeket, ezért talán először nem is jut eszünkbe. Alapvető probléma, hogy nem tudunk belőlük túl sokat magunkkal vinni, hiszen nagyon nehéz.


Egy kicsit vicces elképzelni a nagyon gazdag japánokat ahogy több 10 kiló arannyal mászkálnak fapapucsban Japánban.


Ez természetesen hosszú távon nem is kivitelezhető és ekkor jött az ötlet, hogy egy darab papírja írjuk rá ezen nemesfémek értékét és inkább a papírral mászkáljunk. Majd azt az adott helyeken beválthatjuk.


Ez ugye a mai papírpénz elődje volt. Alapvetően arany és ezüst beváltására szolgáló kuponnak lehetett felfogni.


Leegyszerűsítve a dolgot, a japán vezetés gyűjtötte az aranyat és ezüstöt és annak fejében ilyen kuponokat állított ki. Ha valaki egy ilyen kuponnal ellátogatott hozzájuk, adtak érte cserébe aranyat vagy ezüstöt.


Ezáltal mindenki nagyon szívesen gyűjtötte ezeket a kuponokat, tudta hogy ha beviszi őket a bankba adnak érte cserébe neki nemesfémet és emiatt mindenki értéket tulajdonított neki.


Ezeket az alapelveket 1816-ban Angliában fektették egyébként le és a japánok innen vették át pénzügyi rendszerük alapjait is.


1971-ben Amerikában ezt a rendszert elkezdték felszámolni.


Nixon idején a pénz beválthatóságát megszüntették.


Ennek az intézkedésnek a hátterében főleg a vietnámi háború állt.


A maga háború nagyon sok pénzbe került és egy idő után az amerikaiak számára világossá vált, hogy nehéz lenne minden egyes dollár beválthatóságát garantálni.


Miért ne lehetne inkább elválasztani a nemesfémektől az amerikai pénzt? Már úgyis hisznek benne az emberek...


Nem jönnek folyamatosan a polgárok a központi bankba és követelik az aranyat illetve az ezüstöt. Ha már amúgy is elhiszik a dollár értékét, és valljuk be tényleg így is volt, akkor nincs feltétlenül szükség arra, hogy azt be lehessen váltani. Ritkán gondolunk bele Magyarországon is, hogy 1000 forint pontosan mit is jelent. Ismerjük nagyjából az értékét és emiatt tudjuk cserélgetni.


Onnantól kezdve, hogy minden egyes dollárnak nincsen konkrét nemesfém alapja a monetáris politikát tetszőleges módon lehet változtatni ilyen bankjegyek nyomtatásával.


Egy néhány száz év alatt tehát az emberiség a tárgyak közvetlen kicserélésétől eljutott egy tetszőlegesen pénzt nyomtató pénzügyi rendszert képviselő Amerikáig. innentől kezdve butaság lenne azt hinni, hogy a pénzügyi világról alkotott elképzelésünk a következő pár száz évben nem fog megváltozni.


Néha már most is nehezen tudjuk értelmezni az elektromos fizetés során használt pénz és a pénztárcánkban lapuló papírpénzt közötti különbséget, ugye? Akkor most melyik melyik? Teljesen ugyan arról a dologról van szó, csak más lenne megjelenési formája?


Egy néhány éve pedig megjelentek a kriptovaluták.


Egy jól nevelt valutának alapvetően három feltételt kell teljesíteni. Lehessen vele értéket mérni, jól lehessen tárolni és lehessen vele fizetni. Egy kriptovaluta ezekre a feladatokra tökéletesen alkalmas.


Régen, amikor tárgyakat cserélték tárgyakra az emberek, ott például a tárolással volt probléma.


Valakinek mondjuk volt száz hala és azt szerette volna a következő generációra átörökíteni. Hát nem valami egyszerű történet… Továbbá, ha van például egy lottószelvényünk, ami egy éven belül lejár, azzal sem lehet nagyon értéket tárolni, így azt sem nevezhetjük valutának.


Gyanút keltő bankrendszer


Mi a bankok működésének alapvető lényege?


A pénz értékének biztosítása.


Igazándiból elhisszük a banknak, hogy az általa kibocsátott pénznek van értéke és mivel biztosítja nekünk ezt a rendszert hajlandóak vagyunk bizonyos esetekben például kezelési költséget fizetni neki.


Vagy ha belegondolunk például abba amikor betétet helyezünk el a bankban és az ezután ezt kihelyezik hitelek formájában, ami után kamatot számol föl kicsit olyan érzésünk lehet mint hogyha a bank egész jó pénzeket keresne ezzel.


Nyilván valakinek a pénz értékét biztosítania kell és a bankok emiatt úgy gondolják, hogy monopóliumot alakíthatnak ki pénzkereseti tevékenységükre.


A Bitcoint 2009-ben megszületett ötlete és az ezáltal kivitelezése került blokklánc technológia ezt a problémát kívánja orvosolni.


Alapvetően arról van szó, hogy a pénz értékének biztosítását kiveszi az államilag ellenőrzött központi szerv kezéből és a közösség kezébe adja azt.


Ezen, modern szóval élve demokratikus rendszer segítségével a bankok egyeduralma valamilyen szinten megszüntethető lenne és ez tulajdonképpen a 2009-ben megjelent tudományos cikk alapja.


Ez igazándiból egy informatikai rendszer, amely résztvevői folyamatosan ellenőrzik és biztosítják azt, hogy senki nem követ el csalást. Ezáltal nincsen szükség centralizált ellenőrző szervre és rendszer működhet elosztottan. Innentől kezdve, ha a szereplők egymás között cseréljék cserélgetik ezeket a valutákat, azoknak értéket tulajdonítanak nincsen szükség arra például, hogy az amerikai kormány megmondja, hogy egy ilyen valutának mennyi az értéke.


Forradalmi változás a Bitcoin életében


Egy ilyen rövid bevezető után a legtöbb ember fel is adja a kriptovalutákkal való ismerkedést. Főleg azért mert a blokklánc működéséhez működésének megértéséhez négy-öt éves egyetemi kurzust kellene elvégezni és egy átlagember valószínűleg nem fog leülni blokklánc alapú alkalmazásokat fejleszteni. Mindazonáltal volt egy néhány vállalkozó szellemű technológiában jártas ember és ők elkezdték fejleszteni a Bitcoin infrastruktúrát és egymás között cserélgették ezt a kriptovalutát.


2010. május 22-én történt meg én nagyon fontos esemény. Ezt az angol irodalomban Bitcoin Pizza Day-nek nevezik, amikor is 10.000 Bitcoin-ért cserébe két szelet pizzát adtak.


Ha már pizzát is adnak érte akkor ez már majd hogy nem pénznek nevezhető, nem?


Természetesen sokan gondolták így és a technológia hatalmas sebességgel kezdett el fejlődni.


Ez másodlagos jelenségeket is okozott. A blokkláncot folyamatosan ellenőrző számításokat bányászok végzik és ehhez különösen drága videokártyákra van szüksége. Nyilván ezeknek a piaca is robbanásszerű változásokat tapasztal. Hasonló a helyzet a speciális feladatokra kifejlesztett elektronikus áramkörökkel is.


Hackertámadás következtében eltűnt hatalmas vagyonok


Ezek után alapították meg Japánban a Mt. Gox-ot.


Ez a cég egyébként alapvetően nem kriptovaluta tőzsdét üzemeltetett, hanem játékkártyák cseréjére alkalmas platformot fejlesztett ki.


Ezek után jöttek rá, hogy az újonnan megjelent kriptovalutának nevezett Bitcoint is lehetne így cserélgetni és piacra dobták első kriptovaluta tőzsdéjüket is, ami viszonylag rövid időn belül felfutott és Amerikától kezdve mindenhol elkeztek róluk cikkezni.


A vérszemet kapott felhasználók felismerték, hogy itt valami új dolog történik és még több pénzt kezdtek el önteni a platformban.


Miután már jó nagyra fújták a lufit, természetesen a rendszert feltörték a hackerek és egy csomó pénz eltűnt. Érdekes módon a hackertámadást megelőző néhány napban váltottak vezetést a kriptovaluta tőzsdét üzemeltető cégben és a francia származású Mark Karpelès-t Japánban letartóztatták.


Az ezt követő ellenőrzésekből kiderült, hogy a cég könyvelésében sem stimmeltek a számok és ebből sokan következtetnek különféle összeesküvésekre.


Japánban a perek 2019-ig tartottak és nemrég szabadon engedték a letartóztatott ügyvezetőt is.


Kiderült, hogy ugyan a könyvelésben feltüntetett számok nem pontosan tükrözték a valóságot, de itt inkább egyszerű mulasztásokról volt szó, mintsem hogy szándékos csalással lehetett volna gyanusítani Japánban tevékenykedő külföldi ügyvezető igazgatót.


Ez a könyvelési baleset egyébként elég volt arra, hogy a Bitcoin egy csapásra elterjedjen a világon és mindenki tudjon róla.


A ciprusi balhé


A Bitcoin történelmében nagyon fontos szerepet játszik a ciprusi válság is.


Ciprus eleinte adóparadicsomként volt ismert.


Olyan pénzügyi rendszert alakítottak ki a helyi politikusok, melyek nem adóztatták volna meg az ott alapított külföldi cégeket, csak és kizárólag cégalapítási díjakat szedtek be tőlük.


Ez természetesen vállalkozók számára nagyon csábító volt és százszámra alapították az offshore cégeket Cipruson, hiszen az ottani tevékenységüket nem adóztatták meg.


Egy idő után kezdett rosszul menni az országnak és kitalálták, hogy ezeket a cégeket is meg kellene adóztatni.


Na ez már természetesen nem tetszett annyira ezeknek a vállalkozóknak és elkezdték nagy sebességgel kiszivattyúzni pénzeket a ciprusi bankszámláikról.


Ez viszont az egész ciprusi bankrendszer instabilitását okozta és az emberek folyamatosan kezdték elveszíteni az addig stabilnak tartott pénzügyi rendszerbe vetett hitüket.


Viszont sokaknak ott csengett a fülében a japán kriptovaluta tőzsdén bekövetkezett botrány és eszünkbe jutott, hogy létezik egy ilyen decentralizált, kriptovalutának hívott jószág, amit nagyon jól lehetne használni ilyen esetekben. Ennek következtében hatalmas klasszikus pénz áramlott a Bitcoin infrastruktúrába. Ne is beszéljünk az azt fenntartó bányászati üzemekről.


Japánban legalizálják a kriptovalutákat


A Bitcoin árának emelkedéséhez vezetett az a hivatalos japán intézkedés, amelynek keretében a japán állam elfogadja hivatalos fizetőeszközként a Bitcoint.


Innentől kezdve a japánok egyre kevésbé tekintenek csalásként erre a kriptovalutára.


Innen már nem kellett sok időnek eltelni a különböző kriptovaluta tőzsdék megjelenésehez sem a szigetországban.


A különböző japán pénzügyi szervezetek is folyamatosan kezdek rájönni a technológiában rejlő lehetőségekre és mára szinte mindegyik főbb japán pénzügyi vállalat kriptovalutákkal kapcsolatos technológiát fejleszt.


Bitcoin mellett megjelenő más kriptovaluták


A blokklánc technológia egyébként lehetőséget ad más, a Bitcointól eltérő kriptovaluták kifejlesztésére is.


Napjainkban a Bitcoin a legismertebb kriptovaluta és ezáltal az emberek bíznak benne, egyszerű emberek is vásárolna belőle, hiszen úgy gondolják hogy egy darabig még értéket fog őrizni.


Bitcoin buborék


A japán kriptovaluta tőzsdét ért támadás idején egy Bitcoin 30 dollár értéket képviselt és a szakemberek ekkor már Bitcoint buborékról beszéltek. Amikor viszont a japán kormány hivatalos fizetőeszközként elfogadta a Bitcoint, egy Bitcoin 20.000 dollárért cserélt gazdát a kriptovaluta tőzsdéken.


Mára ez az ár egy kicsit ugyan visszaesett de 2020-ban is tartja a megközelítőleg 10.000 dolláros szintet.




Hozzászólások (0)


Érdekes bejegyzéseink

Partnereink írták

Scroll to Top