Adóparadicsomok meghökkentő helyeken, avagy kedvezményes adózás befektetőknek


Hozzáadva: 2020-01-19 Megtekintve: 161

Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) az egyik legnagyobb olyan 36 orászgól szervezet, amely kidolgozza és felügyeli azokat a szabályokat, amelyek alapján az országok közötti adózás megtörténik.

A kidolgozott modell alapvető lényege az lenne, hogy a nemzetközi befektetéseket ne abban az országban adóztassák meg, ahol az üzleti tevékenységet folytatják, hanem ott, ahonnan a befektetett tőke származik. A motiváció onnan eredhet, hogy bizonyos országok kedvezményes adóztatási politikával csábítják országaikba a nagyvállalatokat. Ezeket az országokat szokták adóparadicsomoknak nevezni.

Mi a probléma az adóparadicsomok létezésével?

Az adóparadicsomok általában olyan országok, amelyek nem rendelkeznek jelentős természeti erőforrásokkal. Gondolhatunk itt a városállamokra, mint például Szingapúr vagy Hong Kong, amelyek egy nagyon picike területen helyezkednek el mégis rettenetesen gazdagok. Ezt úgy tudják elérni, hogy nem vetnek ki magas, vagy szinte semmilyen adót a külföldi cégekre, amelyek ezáltal úgy döntenek, hogy az adott adóparadicsomba költöztetik üzleti tevékenységüket. Fontos továbbá, hogy ezekben az országokban a külföldön keletkezett nyereségek sincsenek megadóztatva. Ennek tehát az lesz az eredménye, hogy az adóparadicsomokban megjelennek a világ nagy cégei munkahelyet teremtve ezzel az ország lakosságának. Az ilyen természeti erőforrásokkal nem rendelkező országok egyetlen útja a gazdasági növekedéshez az ország adóparadicsommá való tétele. Ezzel természetesen a környező országok adójából ‘vesz el’ magukra haragítván a nem adóparadicsomok politikusait, akik viszont a szuverenitás alapelve miatt nem tehetnek semmit.

Miért létezhetnek adóparadicsomok?

A szuverenitás, miszerint az országok nem szólhatnak bele a másik ország belpolitikájába az az elv, amely biztosíthatja az adóparadicsomok létezését. Kína például nem szabhatja meg Hong Kongnak, hogy az mekkora adót vessen ki a vállalatokra. Egyértelmű, hogy ha a vállalati adó Hong Kongban alacsonyabb, mint Kínában, akkor a cégek szívesebben alapítanak székhelyet Hong Kongban és folytatják ott a tevékenységüket. Erre válaszul a nem adóparadicsomi országok kénytelenek csökkenteni a kivetett céges adókat, mert máskülönben mindenki lelép a Seychelle-szigetekre. A kiesett adóbevételeket pedig a személyi jövedelemadó, valamint az általános forgalmi adó (ÁFA) emelésével kénytelenek pótolni és előáll az a faramuci helyzet, amelyben igy idő után jobban járunk, ha nem alkalmazásban dolgozunk, hanem vagyontárgyaink pénzpiaci mozgatásával (befektetések) foglalkozunk. Igen ám, de mi a helyzet a szuverenitással, aminek pont az lenne a lényege, hogy az egyik ország ne avatkozzon bele a másik ország belpolitikájába? Itt sajnos pontosan ez történik, hiszen az egyik ország kénytelen csökkenteni cégadóját a másik ország hatására.

Klasszikus adóparadicsomok - Anglia és az Egyesült Államok

Talán kevesekben tudatosul, hogy az egyik legnagyobb adóparadicsom nincs is messze tőlünk. London az egyik legnagyobb adóparadicsom nem angol állampolgárok számára. A város neves bankjait a világ szinte minden országának állampolgárai előszeretettel használják. A mikrovállalatok viszonylag alacsony 20%-os cégadóval működhetnek Angliában, valamint azok a külföldi vagyonos emberek, akik nem Angliában kamatoztatják vagyonukat adómentességet élveznek.

Az Egyesült Államok egy még meghökkentőbb adóztatási rendszerrel rendelkezik.

Az USA-ban 1913 óta progresszív adóztatás van, ami azt jelenti, hogy az állampolgárokra kivetett adókulcs az adóalappal nő és kötelesek bevallani azokat a bevételeket is, amelyek külföldön keletkeztek. Ezen szigorú adóztatási rendszer ellenére az USA mindig is csábító célpont volt a külföldi befektetők számára. Az 1920 évektől kezdve bevezettek egy olyan rendszert, amelynek eredményeként a külföldiek adómentesen vehették ki az amerikai bankokban tartott pénzük kamatait. Az amerikai pénzügyi szervezetek azonban inkább az országból kifolyó pénzekkel foglalkoztak hiszen azok jóval jelentősebbek voltak, mint az országa befelé érkező összegek. A chicagói maffia több pénzt próbált a Bahamákra menekíteni, mint amennyit egy pár külföldi amerikai számlákon tartott.

Az 1960-as évektől kezdve viszont jelentős összegek kezdtek befolyni az Egyesült Államokba is. Ez főként a mexikói drogkartellnek köszönhető, akik a Mexikóval szomszédos államok bankjaiban (Florida, Kalifornia és Texas) tartották kétes eredetű pénzüket. Az 1980-as évektől kezdve pedig olyan tőkék is megjelentek, amelyek gazdaságilag instabil országokból (Mexikó, Argentína, Venezuela, stb.) érkeztek. 1980 óta azok azok a külföldiek, akik tőkét visznek az Egyesült Államokba egyre több kedvezményben részesülnek.

A 2018-ban érvényben lévő szabályok alapján a külföldieknek adómentesek a rövidtávú hitelekből, állami és vállalatik kötvényekből, valamint a porfóliós befektetésekből származott bevételek is. A befektetési alapokból származó osztalékok, amerikai életbiztosításból származó bevételek és ingóságokból származó tőkenyereségek (kötvények, részvények, nemesfémek, derivatívák, digitális valuták és művészeti tárgyak) is adómentesen felvehetők.

1980 óta befektetési alapok és különböző társaságok segítségét felhasználva az ingatlanok esetében a külföldiek minimális jövedelemadó, tőkenyereség-adó és ajándékozási adó befizetésére vannak kötelezve.

Az Egyesült Államok a külföldiek számára különösen kedvező tartózkodási szabályokkal rendelkezik. Egy éven belül 183 napot élvezhetnek a külföldiek anélkül, hogy bármiféle állami vagy személyi jövedelemadót kellene fizetni. Ez a különböző kiskapuk segítségével még akár meg is hosszabbítható.

Abban az esetben tehát ha olyan országból érkezünk, amelynek szabályai alapján a külföldön keletkezett nyereség után nem vagyunk kötelesek adót fizetni, vagy csak akkor, ha megfelelő számú napot eltöltünk az országunkban ahhoz, hogy lakosnak nyilvánítsanak minket, viszonylag egyszerű állampolgárságtól mentes adóztatás alól felmentett virtuális személlyé válni.



Hozzászólások (0)


Érdekes bejegyzéseink

Scroll to Top