A kínaiak térnyerése az afrikai mobilok piacán


Hozzáadva: 2020. Augusztus 31. Megtekintve: 190

A napokban ismét egy érdekes videóra leltem a YouTube-on és ennek a magyar nyelvű fordítását szeretném közölni, azoknak, akiket érdekel Kína térhódítása Afrikában. Úgy gondolom erről keveset tudunk, hiszen keveset utazunk Afriákba és ha kínai terjeszkedésről van szó, akkor általában Magyarországról beszélünk. Ritkán hallunk olyanról, hogy kínai cégek jelennek meg Afrikában, azonban a jelenség egyre inkább fontos lesz a globális politikában is.


Nezzük akkor a 冲浪普拉斯 csatornán megjelent videó tartalmának magyar fordítását. Egyébként kínai nyelvet tanulóknak is jól jöhet szóval ide be is illeszteném:



Mi jut eszünkbe Afrika hallatán?


Meleg, szavanna és sivatag. Anarchia, szegénység és feketék, akik koporsót visznek.


Az utóbbi 20 évben jó pár kínai megvetette a lábát ezen a varázslatos vidéken.


Afrika ezen emberek számára vágy, lehetőség és pénz.


A mai Afrikában, ha utazási célpontokról, elmaradott zugokról, utak javításáról, hidak építéséséről, közlekedési eszközökökről, hatalmas óriásplakátokról vagy helyi bányákról van szó mindenben benne van a kínai keze.


1. Az afrikai mobiltelefon piac feletti irányítás a kínaiak kezében


A fejlődő Afrikában a kínai jelenlét egyik legjobb példája a Tecno Mobile(传音). Ez a cég Shenzhenből származik és 2007 novemberében lépett be hivatalosan az afrikai piacra, ekkor kezdtek el mobiltelefonokat árusítani. 10 év alatt megverték a legnagyobb cégeket, először a Samsungot, majd az Ericsson-t és később a Nokiát is. Egy csapásra vették át az irányítást Afrika piaca felett. 2018-ban hatalmas eredményt értek el, 124 millió mobiltelefont árusítottak. 2018-ban az afrikai piac 48.71%-t birtokolta a Tecno Mobile ezzel rávertek mind a Samsungra mind a Huaweire is. Az Afrikában történő árusított mennyiség következtében a cég az egész világon az Apple, a Huawei és a Samsung után tartja folyamatosan a helyét, mint a negyedik legnagyobb mobiltelefon gyártó cég. A Tecno Mobile-t nem sokan ismerték ezidáig, mert az éj leple alatt gazdagodtak meg, azonban a külvilág egyre inkább kezdi őket érdeklődéssel figyelni.


2. A Tecno Mobile kezdeti lépései


Minden a Bodao (宁波波导股份有限公司) piacról való kiesésével kezdődött. Az előző évszázad végén, a 90-es években jelentek meg a mobiltelefonok. 1997-ben a kínai Xu LiHua (徐立华) már 5 éve gyárott csipogókat és megérezte, hogy a mobiltelefonok piacának berobbanása nincsen messze. Sok embernek ez nem tetszett körülötte, de Xi LiHua tudta, hogy a csipogók korszakának vége és befektetett a kínai mobiltelefon gyártás piacába. A ZheJiang tartományi kormányzóság támogatása mellett A Bodao-t államosították és a kínai állam lett a részvények tulajdonosa. Ezzel az első hordozható telefonok kifejlesztésének szabadalmát ők kapták meg.


Ebben az időben a kínai telefonok piacát a Motorola uralta. Az országon belül gyártott telefonok az egész piacnak összesen az 5 százalékát tették ki. A Bodao ekkor a legnagyobb csipogókat gyártó cége volt. Azonban ekkor még nem volt ismert a hordozható mobiltelefonok fejlesztésére alkalmas technológia a Bodao gyáraiban és mindenki aktívan kezdte keresni másnál az ötleteket.


3. A franciák megjelennek Kínában


Ekkor jött a képbe a francia Sagem, amely akkoriban a hatodik legnagyobb mobiltelefonokat gyártó cég volt a világon és már régóta csurgatták a nyálukat a kínai piacra, azonban a Motorola és a Nokia által vezetett piacon sosem tudtak labdába rúgni. 1999 februárjában a Bodao és a Sagem leszerződött. A Sagem szolgáltatja az alapvető technológiát a Bodao pedig a márkáért és a marketingért lett felelős. 5 hónapot dolgoztak együtt mikor a Bodao előállt az első hordozható készülékeket gyártó gyártósorral és megkezdték a hivatalos tömeggyártást.


Mivel a Sagem eredetileg a “Délibáb”-nak nevezett vadászrepülőgépek kommunikációs berendezéseinek gyártója volt a Bodao a következő szöveggel reklámozta az új mobiltelefonokat: “Bodao mobiltelefonok. A mobilok vadászgépe”. Még a híres Coco Lee (李玟) és a Bodao telefonokat reklámozta az óriásplakátokon.


4. A Bodao hatalmas növekedése


A cég 40 millió renminbit (kínai valuta) vett fel, hogy a központi TV-ben tudja reklámozni a készülékeket. Ezzel a szlogennel betörtek a piacra és hamar átvették a vezetés. 2000-ben a Bodao 1 év alatt 700.000 készüléket forgalmazott és megszerezték a legnagyobb mobiltelefon gyártó cégnek járó kitüntetést. 1 évvel később megelőzték az összes kínai cég termelését együttvéve és övék lett a legnagyobb részesedés a kínai piacból és megbénították vetélytársaikat. A három évvel ezt megelőző 5 százalékos piaci részesedés 2003-ra 56 százalékra nőtt.


5. A kínai márkák rossz hírneve


Természetesen a riválisok sem maradtak le. Belehúzott a shenzhen-i Huaqiangbei (华强北), ahol gomba módra kezdtek nőni a hamisított készülékeket gyártó cégek és ezek erősen rontottak a kínai márkák hírnevén.


2006-ban a chipeket és különálló elektronikus blokkokat gyártó taiwani MediaTek (聯發科技股份有限公司) előállt egy kulcsrakész mobiltelefon gyártási folyamat tervével. Ezzel a mobiltelefonok gyártása nagymértékben leegyszerűsödött. Ezen terv segítségével olcsó és jól használható eszközöket lehetett gyártani. Ez az elmaradottabb kínai vidék fejlődésével is járt, hiszen a gazdaságot előre lendítették ezek a gyártósorok és a hamísított telefonokat gyártó cégek elöntötték a piacot termékeikkel. Erre válaszként az eddig piacvezető külföldi nagy cégek, úgy mint a Nokia és a Motorola elkezdtek olcsóbb modelleket megjelentetni és felvették a harcot. A Motorola ekkor adtak ki a MOTOC117-et és ezt kevesebb mint 500 renminbi-ért meg lehetett venni (nagyjából 20.000 forint). Ebben az időben jelent meg a mindenki által jól ismert Nokia 3210-es is és ebből a világon több mint 100 milliót adtak el. A kínai fogyasztók nyilván inkább a megbízhatóbb külföldi Motorola és Nokia készülékeket vásárolták ugyanazon az áron. A kínai sajátmárkás mobiltelefonok gyártói bevételkieséssel kellett hogy számoljanak és ezt a külföldi cégek okozták.


A Bodao ekkor adta ki a XiongMao-t (熊猫), a Kejian-t és a Soutec-et is, de folyamatosan szorultak ki a piacról és ki kellett vonni a telefonjaikat. 2006-ban a vereséget szenvedett Bodao új ötleteket kezdett el keresni és autók gyártásába kezdtek, így a nevüket is megváltoztatták. Először tehát csipogókat gyártottak, majd mobiltelefonokat és végül gépjárművet, tehát kétszer változtattak irányt, de úgy néz ekkor nagyon eltévedtek.


Éppen amikor a Bodao-nál a gépjárművek gyártásába kezdtek és új lehetőségek kerestek, a külföldi piacokért felelős Zhu Zhaojiang, (竺兆江) benyújtotta a felmondását. Amikor Zhu Zhoujiang a külföldi piacokon dolgozott, több mint 90 országba látogatott el és nagy tapasztalatra tett szert a külföldi mobiltelefonok világában. 2006-ban Hong Kong-ba látogatott és megalapította a Transsion (传音控股) céget, amely mobiltelefonok fejlesztésével, gyártásával és népszerűsítésével foglalkozott.


A telefonok összeszerelése, a technológia kidolgozása a kínaiak számára pofon egyszerű. Az előbb említett shenzhen-i Huaqiangbei-ben pár ezer forintnak megfelelő kínai pénzért sokfunkciós hamis készülékek százaiból válogathatunk. Ezen kínai telefonoknak jó a hangja, stabil kapcsolattal rendelkeznek és általában ütésállók.


A hamisított kínai telefonok piacán azonban nagyon kiélezett a verseny. Ugyan azon a technológián alapulva egy teljesen új márka kifejlesztése mára nem kerül szinte semmibe.


Zhu Zhaojiang-nak ekkor eszébe jut, hogy ezeket az olcsó, de jól használható telefonokat nem Kínában, hanem inkább külföldön kellene nagy mennyiségben eladni.


6. A kínai telefonok élete Afrikában


Afrika közel 1 milliárdos lakossága kiváló felvevőpiac lesz. Afrikában 3 világ létezik. Az egyik a kicsit európaibb Dél-Afrika. A Szaharától északra található arab világ, illetve a Szaharától délre található szegény, elmaradott fekete Afrika.


Afrika középső országaiban sok ember él. Ezek között van Uganda vagy Nigéria is, ahol a telefonok csak 30%-ban vannak jelen. Ez nagyon hasonlít a 90-es évek Kínájára. Afrikában a legnépszerűbb telefonokat a Nokia gyártja, azonban nincs egy olyan márka sem, amelyik stabilan tudná tartani a második helyét az afrikai telefonok piacán. A helyi, a kínai és az amerikai cégek folyamatosan versengenek és sok éve egyikük sem tud monopóliumot kialakítani.


Ekkor minden hamis mobiltelefont gyártó valamire való kínai cég elönti termékével az afrikai piacokat, de senki nem tervezett Afrikában saját márkát létrehozni, vagy kialakítani az ottani saját infrastruktúrát.


A Samsung és a Nokia által lefoglalt fejlett területeket elkerülvén inkább az elmaradottabb falusi vidékekre koncentrálva a Transsion kemény fába vágja a fejszéjét, de betör az afrikai piacra.


2007 novemberében a Transsion hivatalosan is nekiáll az afrikai föld feltörésének és létrehozzák a Tecno-nak nevezett márkát. Először megpróbálják a dupla SIM-es telefonokat árusítani, amelyek Kínában már amúgy is jól teljesítettek.


7. A dupla SIM-es telefonok ereje


Afrikában nagyon sok a mobilhálózat szolgáltató cég és a térerő sok helyen nem stabil. Emiatt van, hogy egy bizonyos SIM kártya nem működik és az szolgáltatók díjai is jelentősen eltérnek egymástól. Ebből adódóan a felhasználók gyakran több SIM kártyát használnak. Ha nincs térerő, használjuk a másik SIM kártyát alapon. Viszont nincs az embereknek pénze több telefonra, szóval nem valami kényelmes megoldás.


A hivatalos felmérések szerint Afrikában állítólag több mint 500 millió SIM kártyát használnak és egy felhasználónak általában 2.39 SIM kártyája van. Ez egy jó belépési pont lehet.


És ezt a Transsion fel is imeri. A dupla SIM-es telefonokat kezdik először Afrikában árusítani. Ez a T201-es model. Azonban baj volt, mert nem gyártottak belőle eleget és egy hónap alatt kifogytak a készletek.


Az Itel.

A sikereken alapuló tapasztalatokat Zhu Zhaojiang elraktározza magának és nem telik el egy hónap mire megjelenik az Itel az afrikai piacokon. Addig ütik a vasat a két márkával, amíg meleg és kihozzák a 3 SIM kártyás telefonokat is. Majd a 4 SIM-es telefonokat is. A több SIM kártyát támogató telefonok tűz sebességgel terjednek az afrikaiak között. Ez a kínaiak HuaQiangbei-ben kifejleszett technológiája. De a technológia csak egy tényező az egész történetben.


8. Agresszív marketing Afrikában kínai módra


A Transsion az afrikai sikerét igazándiból Zhu Zhaojiang ügyes marketing módszereinek és márka modellezésének köszönheti.


Az Afrikai piacok nagyon különlegesek. Általában nagyon szétdaraboltak. Emiatt a jó marketinges módszerek elkerülhetetlenek.


9. Mikor? Hol? Mennyire?


A Transsion-nak ezekre a kérdésekre kellett odafigyelnie. Zhu Zhaojiang azonban már látta, hogy a semmiből hogyan lesz mindenki által ismert Bodao és nagyon jól ért a marketinges módszerekhez.


Zhu Zhaojiang elhívott magával néhány marketinges szakembert és ellátogattak olyan afrikai helyszínekre, ahová a többi márka képviselői soha be nem tették volna a lábukat. Mindegy hogy egy utolsó kis viskóban, vagy egy poros út mellett. Zhu Zhaojiang-ék megjelenítették magukat és a márkájukat. Rövid időn belül Afrikai minden sarkában lettek üzleteik.


Az üzletek létrehozásán kívül sokat dolgoztak a márka kialakításán és népszerűsítésén is. Ami a médiát illeti, minden afrikai ország minden televíziós csatornáján megjelentek. De ezek mellet végtelen mennyiségű üvegablakot, falat és óriásplakátot is betakartak a márkájukat reklámozó feliratokkal.


A Transsion kék reklámjai versenyeztek az Itel piros színű reklámjaival. Volt nem egy olyan afrikai kunyhó, ahova nem rég vezették be az internetet, a lakóknak még nem volt elég pénzük telefont venni, de a Transsion plakátja már ott függött a kunyhójuk felett.


Olyannyira nyomultak, hogy a Transsion marketingesei sajátkezűleg segítettek a helyieknek a Taobao-ról venni eszközöket, amelyekkel a plakátok felragasztási sebességét lehetett növelni. Személyesen tanították a helyieket a plakátkészítés technológiájára.


Afrikában nagy probléma továbbá a világítás hiánya. A Transsion ezt is kihasználta és éjszakai kivilágításokat telepített, amellyel szintén magát reklámozta. Az afrikaiak számára el tudjuk képzelni ez mekkora lépés volt, akik egyébként már hozzászoktak, hogy éjszaka vaksötét van és nem látják az utat sem.


10. Mobiltelefonok reklámozása csirkékkel


Az afrikai falvakban a Transsion a helyi legértékesebb valutát használta fel márkájának reklámozására. A háztáji állatokat. Ha például ünnepnap volt a “Vegyél telefont és csirkét adunk ajándékba!” szlogennel rukkoltak elő. Ha okostelefont veszel nagy kakast adunk neked. A csirkék a telefont árusító boltok előtt gyülekeztek. Volt olyan bolt, amely több mint 20 csirkét szórt ki egy nap alatt.


11. Táncoló fenekek


A kínaiak felismerték, hogy az afrikaiak nagyon szeretnek táncolni és a helyi marketingesek kitalálták, hogy bevezetik a következő játékot: Az nyer, aki egy bizonyos idő alatt többször tudja megmozgatni a farát. Ezzel lehetett Transsion termékeket nyerni és a helyiek elkezdtek egymással versenyezni ezekért. A csirkéken és a fenék-rázogatáson kívül a marketingesek ellátták olyan erőforrásokkal a helyieket, amelyek nagyon értékesek. Bárányt vagy vizet ajándékoztak nekik.


A helyi kiskereskedőkkel együttműködve több mint 30 afrikai országban alakították ki kiskereskedői hálózatukat. A probléma ekkor az volt, hogy a különböző kiskereskedő vevőszolgálatot üzemeltettek. A Transsion viszont ezeket is egységesítette és 2008-ban létrehozta a Carlcare-nek nevezett márkát, amely a vásárlás utáni panaszokat kezelte. Erre a Transsion egyébként több tíz millió dollárt költött.


A telefonokat szerelő helyi afrikaiakat megutaztatták és a shenzhen-i Huaqianbei-ben tanították ki őket a telefonok szerelésére. Így sokkal hatékonyabban tudták őket Afrikában szerelni, majd helyben terjesztették az igét.


2018-ra 86 világszínvonalú szerelőközpontjuk volt Afrikában és több mint 1000 helyszínen szereltek telefonokat a kontinensen és így lett belőlük a legnagyobb telefonos vevőszolgálat cég.


A telefonos szervíz és a ügyes marketinges fogások mellett elkezdtek még egy nagyon fontos pontra koncentrálni a kínaiak. Az sok SIM-es telefonok megoldottak egy alapvető problémát az afrikaiak mindennapi életében, azonban még egy nagyon nagy feladat állt előttük. Ez pedig a telefonok akkumulátora.


Afrika a világ elektromos árammal legrosszabbul ellátott helye és emiatt a helyiek nem találnak minden sarkon telefon töltésére alkalmas helyeket. Ezt a problémát megcélozván a Transsion lecsökkentette az eszközök fogyasztását és növelte az akkumlátorok kapacitását. Igazándiból a készenléti idő volt a fontos. A Transsion eszközei egy feltöltéssel fél hónapos készenléti idővel rendelkeznek.


12. A táncos afrikaiakat megcélozva


Az afrikai ember legnagyobb szórakozása a tánc és az éneklés. Bárhol képesek táncteret nyitni. Erre felkészülvén a Transsion megnövelte a hangszórók méretét és mobiltelefonjaik felérnek egy hordozható magnóval. Manapság Afrikában a legnépszerűbb zenés telefonon a Transsion modellje és kihozták a Boom J8-at.


A hivatalos megjelenés napjára a Boom J8 ceremóniájára meghívták a 18 leghíresebb nigériai celebet és a gála, mint téma a népszerűségi rangsorban a Twitteren aznap az első helyre került.


A Transsion egyébként gyakran ajándékokat is küld a vásárlóknak. Ilyen például a fejhallgató, amit imádnak az afrikaiak.


13. Kínai telefonok Etiópiában


Etiópia egy azon afrikai országok közül, ahol az angolt rosszul beszélik és a hivatalos nyelv az Amhara. A Transsion ezt felismervén levette az angolt a telefonokról és a helyi nyelveket támogató telefonokat kezdett el fejleszteni. Ezzel megszerezték az olyan telefongyártó nevet, aki először vezette be az Amhara nyelvet az eszközeinek rendszerébe.


A fiatal Transsion megoldotta egyébként a selfie-k problémáját is Afrikában.


Az Apple és a Samsung által kihozott telefonokat nem optimalizálták az arc színárnyalataira és emiatt amikor a feketék fényképezték magukat velük este csak a foguk látszódott. A Transsion megtámadta ezt a problémát. Összegyűjtöttek egy rakat képet afrikaiakról, feldolgozták őket, javítottak a tónusokon és a háttérvilágításon. Mindösszesen 300 millió renminbi-t költöttek erre és kihozták a gyönyörű fekete arcokat produkáló fényképészeti technológiát.


Az eddigi telefonok az arc színe alapján mértek fényt, a Transsion telefonjai viszont a szem és a fog alapján állapítják meg a pozíciót és ehhez adnak hozzá még világosságot. Ezzel az afrikaiak nem csak szép képeket tudnak magukról csinálni, hanem képesek a bőrük színét csoki vagy gesztenye színűre változtatni. Ez tehát eddig a Transsion története Afrikában. Ezen technológiákkal berobbantak az afrikai piacra és királyként tisztelik őket ott. De mennyire is?


14. A Transsion térhódítása Afrikában


A 2016-os fogyasztói felmérések alapján kiderült, hogy a Transsion és az alatta lévő márkák mind felkerültek a 100-as népszerűségi listára. A Tecno a 14. megvervén a Pepsi-t és a Microsoft-ot. Az Itel a 25. és megveri a Hewlett-Packard-ot és a Google-t is. Az Infinix most került fel a listára és a 37.


A Transsion sikerének kulcsa a globalizációban keresendő. A boltokban egy kínai írásjegyet sem látni és nincs semmiféle Kínára utaló márka sem. A Transsion nem kínai cégként reklámozza magát, mint sok más vetélytársa.


A Transsion 2011-ben vetette meg először a lábát Etiópiában és ekkor kezdték el itt összeszerelni a telefonokat. Itt hozták létre az egész világon a legfontosabb gyárukat, ahol több mint 90%-ban helyi afrikaiakat alkalmaznak és ezzel nagyban segítenek az ország munkanélküliség problémájának megoldásában. Egy etiópiai ipari ügyekért felelős szóvivő elmondta, hogy a Transsion az első olyan cég, amely segít az országnak a külföldi tőkéből való profitálásban.


2016 novemberében a Transsion szerződést írt alá a Manchester Cityben játszó Yaya Touré-val és ez megint nagyon sokat segített a cég hírnevének elterjedésében.


A sportolók népszerűsítése, a jó lokalizáció és az afrikai munkaerő alkalmazása azt eredményezte, hogy már sok afrikai azt hiszi, hogy a Transsion és a hozzá tartozó cégek (Tecno, Itel, Infinix és a Spice) afrikaiak. Az ugandaiak azt hiszik, hogy a Transsion ugandai. Ez etiópiaiak azt hiszik, hogy etiópiai. A nigériaiak azt, hogy nigériai. A Transsion tehát nem csak telefonokat ad el mára Afrikában, hanem azt mondhatjuk, hogy a kultúra szerves részévé vált.


A Transsion-nál ugyanakkor nem dőlhetnek csak úgy hátra és élvezhetik a munka gyümölcsét.


A cég alapvetően Son Masayoshi (Japán második leggazdagabb embere) időutazás elméletét követi. Son arról beszél, hogy a technológiai újítások először Amerikában jelennek meg és egy néhány év elteltével befutnak Japánba, majd Kínába is és innen mennek át a kevésbé fejlett országokba.


A Transsion, ha összehasonlítjuk a többi kínai mobiltelefon gyártóval, amelyek mind Kínában mind külföldön árusítanak technológiai szempontból abszolút nem piacvezetők, csak az alacsony árakban és a jó marketinges eszközökben bízhatnak. A kezdeti években az afrikai távközlés elmaradott volt, a 3G és a 4G még nem váltotta fel teljesen a 2G-s hálózatokat és a funkcionális telefonoknak még mindig nagy a piaca. Ezek együtt léteznek az okostelefonokkal.


A Transsion eszközei nagyon olcsóak. Piacra lépéskor egy Tecno telefon 15 dollárba került. 2018-ra az egyszerű modellek ára 2600 forint körül mozgott. Egy afrikai Tecno okostelefon pedig 17.000 forintért cserélt gazdát, sokkal olcsóbbak mint bármely más gyártó.


A mobiltelefonok piacán a gyártók két paramétert néznek: funkcionális telefonok jó áron és okostelefonok jó technológiával.


Manapság az afrikaiak inkább okostelefont vennének és elhagynák a régi funkcionális eszközeiket, viszont a Transsion legnagyobb mértékben funkcionális eszközöket exportál.


Ha a 2018-as adatokat nézzük, a Transsion 70 százalékban funkcionális eszközöket adott el és ezekből mégis csak a forgalom 26.84 százalékát tudták generálni. 30%-ban exportálnak okostelefonokat Afrikába és ez adja a forgalmuk 69.81%-t. A teljes éves tiszta profitjuk 657 millió renminbi volt, ami azt jelenti, hogy egy telefonon átlagosan 5.3 renminbi-t keresnek, ez 230 forint nagyjából. A profit-ráta ezen nem több mint 3 százalék. Ebben az évben a Transsion azon kívül hogy kifejlesztette a feketék fényképezhetőségét javító technológiát a mobiltelefonok hardwarében semmilyen fejlesztést nem eszközölt.


Tavaly, megérezvén a közelgő veszélyt megpróbáltak tőzsdére kerülni egy közvetítő cég segítségével, de nem sikerült nekik és nem volt más választásuk, mint a shanghaji új innovációs tőzsdén (科创板) kopogtatni.


A részvények kibocsátását megelőzően benyújtott hivatalos dokumentumok szerint a Transsion 2016 és 2018 közötti kutatásra fordított kiadása 385 millió, 598 millió és 712 millió renminbi volt. Az ugyan erre az időszakra vetített forgalom 11.6 milliárd, 20 milliárd és 22.6 milliárd renminbi volt. Ez azt jelenti, hogy a kutatás-fejlesztésre kiadott pénzek a forgalom 3%-t tették ki. A fennmaradó pénzeket a gyárak építésére és fejlesztésére fordították, tehát a shanghaji innovációs tőzsdén megjelenni szerető cégek mezőnyében a Transsion hátul kullog. A tőzsdére való jelentkezés során elvárás, hogy a kutatás-fejlesztésre kiadott pénzek a teljes forgalom több, mint 15%-t tegyék ki.


A szabadalmakat tekintve a Transsion 630-al rendelkezik. A felfedezésekről szóló szabadalmak ebből 97 darabot tesznek ki. 385 új típusú használatról szóló szabadalommal rendelkeznek és 148 szabadalom pedig a megjelenésről szól. A Huawei-nek 2019 harmadik negyedévére megközelítőleg 80 ezer szabadalma volt és ebből 90% feltalálói volt. Az Oppo 2019 első félévében 37 ezer szabadalmat birtokolt a világon és 11 ezer meghatalmazása volt, ebből 31 ezer szabadalmi kérelmet adtak be. Ez 85%-os arányt jelent.


Ugyan a különbség kézzelfogható, de érdekes módon a három körös versenyeztetés során a Transsion-nak sikerült átjutni a szigorú értékeléseken a shanghaji innovációs tőzsdén.


15. Kiélezett verseny az afrikai piacokon is


Egy további problémát jelent az is, hogy az afrikai piacokon nem csak a Transsion jelen. Egyre több kínai cég jelenik meg ezen a piacon is. 2014-ben a Simi (思米) alapítója Zhou Yuqing (周裕庆) elkezdett befektetni az afrikai mobiltelefon fejlesztésének piacába. 2018-ra a Simi Etiópia második legnagyobb mobiltelefon cége lett. Nagyjából ugyan annyit exportálnak mint a Transsion és valós vetélytársai lettek az eredetileg Kínában tevékenykedő cégnek.


Tavaly óta a Xiaomi, a Huawei, az Oppo és a Vivo észlelvén a kínai piacok betöltődését kezdtek Afrikára koncentrálni. A Huawei-nél kissé átalakították a céges politikát is. Eddig nem figyeltek az olcsó készülékek piacára, de most ez reneszánszát éli. A Transsion is hasonló utat járt be, azonban látszik hogy ennyi idő alatt sem sikerült nekik kialakítani egy kiforrott technológiát a mobiltelefonok gyártására. Igazándiból a marketingnek és a már jól ismert, Kínában kifejlesztett módszerek váltak be ismét.


Zhu Zhaojiang egy interjúban elmondta, hogy nagy szerencséje 2022-ig fog tartani és a cég piacot fog veszteni.


Azonban a Transsion-t nem kell teljesen eltemetni. Az utóbbi években kifejlesztett telefonos alkalmazásuk ugyan nem túl forradalmi, de az alkalmazások területén megállja a helyét. A Boomplay, amely a Tecno nevéhez köthető egy zenés alkalmazás és ugyan Kínában nem túl ismert, Afrikában nagy népszerűségnek örvend. A havi felhasználóinak száma megközelíti a 30 milliót és 62 millió regisztrált felhasználója van. Minden hónapban folyamatosan 2 millió felhasználóval nő a bázisuk.


Ezen alkalmazás is egy marketing fogás, amelynek segítségével a kínaiak terjesztik az afrikai fennhatóságukat. Sok afrikai zenetárat megszereztek és ezzel az új alkalmazások elől elvették a teret, mert enélkül nehéz zenés alkalmazást piacra dobni. Az alkalmazás a Transsnet-hez tartozik, amelyet 2017-ben alapított a Transsion és a NetEase közös befektetéssel azért, hogy megtámadja az afrikai online piacot. Kínában népszerűek az olyan zenés platformok, amelyek depressziós felhasználók érzelmeinek kinyilatkoztatására készültek. Ilyen szolgáltat a Transsnet is, csak Afrikában.


16. TikTok Afrikában


A Transsion és a NetEase Afrikában piacra dobta a helyi TikTok-ot is, Vskit néven, amelyet mára rengetegen töltöttek le. Ők fejlesztik egyébként a Palmchat alkalmazást is. Ez minden chat alkalmazást megver azzal, hogy bármikor lehet vele váltani funkciós telefonok és okostelefonok között. Mára több mint 100 millió regisztrált felhasználója van. A Xender-t pedig fájlok megosztására fejlesztik. A Scooper pedig hírek gyűjtését és terjesztését végzi. A Phoenix egy böngésző, amelyet szintén ez a cég fejleszt. A Transsion követi az afrikai internet fejlődését és a megverésük nem lesz egyszerű.


1997-ben a Huawei megjelent Afrikában, és megverte az Ericssont. Segített a helyi kiskereskedőknek a telefonos infrastruktúra kifejlesztésében.


2000-ben egy zhejiang-i üzletember egyedül indult neki egy táska mobiltelefon alkatrésszel és kopogtatott Afrika kapuján. Ő volt az első kínai terjeszkedő.


2007-ben Transsion is útnak indult Afrika felé, 10 év alatt Afrikát a 2G-s technológiából közvetlenül 4G-sbe váltották és elterjesztették a mobiltelefonokat.


Ez jelenti nagyjából a Transsion történetét Afrikában.


Vajon mi lesz a történet folytatása?


2018-ban a kínaiak úgy tartották, hogy Dél-Kelet Ázsiában van az internet jövője.


2019-ben a kínaiak Indiát tartották jó opciónak, ahol még nem építettek fel minden őrtornyot.


Most attól félek Afrika a legkecsegtetőbb célpont.


Kínairól magyarra fordította: LB.




Hozzászólások (0)


Érdekes bejegyzéseink

Partnereink írták

Scroll to Top